Ma egy csodálatos napot töltöttünk el Domonyvölgyben a Lázár fivérek lovasparkjában. Ezen a kivételes helyszínen az Eukanuba tartott tenyésztők számára egy konferenciát. Megismerkedtünk az új fejlesztésekkel, új tápcsaládokkal, és nagyon sok hasznos információt kaphattunk neves, elismert állatorvosoktól.
A délutáni szünet alkalmával szerencsénkre megleshettük a Lázár testvéreket munka közben. Hihetetlen sok gyakorlás, és munka áll mögöttük is. Sok hasonlóságot látok a mi munkánk, és az Ő munkájuk között.
Pesti lányként nekem már az is nagyon nagy élmény volt, hogy bementünk az elkerített kis állatkertbe. Kecskét, csacsit, és lovat is simogattunk. Nagyon édesek voltak, de mégis a kedvencem a csíkoshátú kismalac volt.
Bennem nagyon emlékezetes benyomást tett a helyszín, amiből áradt a természet szeretet, állatok iránti szeretet és tisztelet. Egy kivételes vendéglátásban volt részünk. Külön meglepetés volt számomra, hogy kedves tenyésztő barátainkal is találkoztunk, és egy jó vacsora melett ismét "megváltottuk a világot".
Vacsora után megnéztük a Világbajnokok termét. Ott is rengeteg serleg, trófea, érem mesél az elért eredményekről. Megnézhettük közelről a kocsikat is, melyekkel a versenyekre járnak. Az én párom egyből rátapintott a lényegre:
- Nézd, tárcsafékes a kereke !
Természetesen, hazafelé, nem győztem a kocsiban mondogatni, hogy lovat akarok, meg kismalacot, meg kecskét is, meg .......................... !
