2010. szeptember 2., csütörtök

Elza első reggele

Mint már előző bejegyzésemben írtam első éjszakánk hihetetlen nyugalommal telt. Minden gond nélkül ment nekem is a korai kelés. De láss csodát Balázs is olyan korán kelt, ahogy még életében soha sem. (Szerintem egyetem alatt nem kel ilyen korán) Naná, hogy a malc miatt. Tegnap már nagyon el volt keseredve, hogy a malac őt nem akarja a kondájába fogadni :)


Anya ugye én is a kondájához tartozom ?


Mikor kicsit kisütött a nap már mentünk is ki a kertbe egy kis friss levegőt szívni. Elzának ez is tetszett egy darabig, de mikor beborult, azonnal jelétadta, hogy fázik.




Elza a virágot is szereti, tehát rossz malac nem lehet !
Irány befelé, mert befagy a malacfenék !
Szépen lassan egyesével kezdem bemutatni a falkának.

Óvatosan, mi malacunk !



S már saját testőre is van !
ui.: avagy a mai nap jelszava:
Basszus Anya ! Ezt nem kellet volna csak jövőhéten hazahozni. Már 11 óra van, és még mindíg nem dolgoztam semmit. A fiúk meg este indulnának. :)

2010. szeptember 1., szerda

Egy régi álom beteljesülése

Egy nagyon régi féltett álmom teljesült ma be. Sokat mondogattam barátaimnak, családdal is sokat beszélgettünk erről, de valahogy eddig nem érkezett el az idő, hogy ez az álom meg is valósuljon.
Egyik szomszédos faluból (majdnem itt lakásunk óta) van egy kedves westie vendégem, akinek a gazdijával nagyon kellemes viszonyt alakítottunk ki. Szilvi is ugyanolyan állat bolond, mint mi. Kutyák, lovak, és mindenféle színesíti napjait, ha a munkából hazatér. Természetesen a baráti körét is ilyen emberek alkotják. Egyik barátnője Timi törpe állítok tenyésztésével foglalkozik. Törpe kecske, törpe malac, selyem tyúk stb.
Szilvi közbenjárásával, látogatóba mehettünk Timihez. Képzelhetitek végem volt egyből. Olyan hihetetlen csodában volt részem, hogy egyik ámulatból estünk a másikba. Nem akartam én semmit, csak beszélgetni és sok információt megtudni régi álmomról. Sőt Balázzsal is megbeszéltük az oda vezető úton, hogy csak és kizárólag nézni fogunk.

Először is megláttuk az udvaron a szőrös tyúkot. Na még ilyen csodát. Naná, hogy nem vittem fényképező gépet. De ígérem, hogy megkérem Timit, hogy egyszer hagy pótoljam ezt a hiányosságot, és had csináljak nála képeket. Szóval a szőrös tyúk. Én nem is tudtam, hogy ilyen létezik. Hivatalos neve selyem tyúk. Ez az aprócska madár olyan toll szerkezetet hord a testén, mintha valóban hófehér szőr szálak borítanák őt. Szenzációs. Megint csak a "butahülyepestipicsa" érzetem volt.
Megnéztük a kecskéket is. Imádni valóak, de azt gondolom, hogy tőlük azért jobban félteném a kertem, ezért inkább azt nem vállalnám be.
Aztán a birtok közepén ott állt a malac ól, és ott teljesen elájultunk. Amerikai (minessotai) törpe malac mamai a csemetéivel. Basszus. Meghaltunk. Kész. Kiszaladt a kis kíváncsi baba malac csapat, és mi Balázzsal majd meghaltunk a gyönyörtől. Mint az idióta, teljes tudatlanságban szenvedő állat tartók. Azonnal meg akartuk fogni őket. Minden hülye tünetet produkáltunk, mint amit én tapasztalok, amikor hozzám jönnek babát nézni.
Tervezett ott létünk sokkal hosszabbra nyúlt, mint ahogy szerettem volna. Sejtésem szerint Szilvi is elkésett a munkából.
Szóval a lényeg a lényeg, hosszas beszélgetés után, alaposan megfontoltuk a kérdést, és kiválasztottuk Elzát. Ugyan azt életem át, amit nálam a kutyások. Most már teljesen azonosulni tudok a kérdéssel, és érzéssel. Én is ugyan olyan türelmetlen voltam, mint azok akik hozzám szoktak jönni.
Timi ellátott tanácsokkal, tippekkel, malac hamikával. S a mi malackánkat, bezárta egy dobozba, alaposan körberagasztotta, hogy szerencsésen hazaérhessünk.
Beültünk az autóba. Talán ha két sarkot mehettünk, már nem bírtam tovább. Elkezdtem a ragasztást feltépni. Kidugta a fejecskéjét, nézelődött, édes volt. Szóval Elza nagyon nagyon jó kislány !
Elza itthon

A toalett kijelölése.
Hoztunk a tenyészetből kis szagmintát, ezt egy kutyapelenkára raktam, és láss csodát malacka valóban csak oda végzi a dolgát. Timi mesélte, hogy már születésüket követő percekben, egy adott helyre járhatnak csak pipikélni a babák, mert a mamájuk csúnya patáliát rendez, ha össze vissza kaksiznak, vagy pisilnek. Kutyáimból kiindulva, ez nagyon hihetetlennek tűnt, de igaz !

A WC után Elza megkapta a kandalló mellett a helyét, amit egy vastag kutyapléddel jelöltünk meg. Azt hiszem, hogy tetszik neki, mivel nem igazán akarta elhagyni. Ő még nagyon kicsi. Nyilván megviseli az elválás a szülői háztól. Ismeretlen emberek, állatok. Szóval nagyon kell egy biztos pont az életébe.



Mivel ez az egész kalózakció Sanyi tudtanélkül történt, ezért nagyon féltem, hogy mit fog szólni, hogy egy újabb állattal értem haza. Tényleg annyira hirtelen történt minden, és nem gondoltam, hogy első látásra szerelem lesz az ügy...........
A fogadtatás: Azt hiszem a képek magugért beszélnek, és nem kell semmit mondanom. Persze volt kis szencségelés, de nem azért, hogy hazahoztam a királylányt, hanem azért, mert mikor meglátta, már tudta, hogy a délutánja malacozással fog eltelni a munka helyett. Igaza lett. :)



Ez is egy szerelem első látásra.

Elza, a megvehető ! Egy szem kukoricáért a lelkét is eladja :)



Mint minden családnál természetesen nálunk is az új családtag "kínzásával" telt a nap. Szegény Elza már úgy ki volt pukkanva, hogy alig látott az álmosságtól. De mi csak nem bírtuk abbahagyni a dögönyözését. Minimálisan egy simire meg kell állni melette.
De az a legjobb, ha ölben van. :)


Pár perces szunyókálás után, eldönöttük, hogy megvacsiztatjuk, és tényleg békénhagyjuk Őt, hogy had pihennyen a helyén. S külömben is a kutyáknak is vacsi kell, és azok is menjenek pihizni. Szóval dologidő van !


Mivel nagyon gyorsan észrevettük, hogy Elza fázik, ezért a plédjét kiegészítettük egy törülközővel, ami takaróként szolgált. Betakargattuk, tele van a pocak. Igy teljesen kerek a világ.
S ha hiszitek, ha nem, így aludt egészen reggelig. Nem röfögött, nem töfögött, nem visított, csak aludt, aludt, aludt. :)

2010. augusztus 29., vasárnap

Debrecen CACIB I-II.

A Debreceni CACIB-on Rita vitte Artúrt kiállítani. Szinte végig szakadó esőben folytak a bírálatok, de Ők hősiessen tűrték. Sajnos az első nap egyáltalán nem sikerült ilyen-olyan okok miatt, de második napon elhozták az áhított címet. Itt is gratulálni szeretnék Ritának és Artúrnak a teljesítményükhöz, mert Artúr ezzel az eredményével teljesítette a


Hungária Show Champion


feltételeit !

augusztus 29.
Bíráltált: Jennifer Egan (AU)
Eredmény: K1, CAC, CACIB

augusztus 28.

Bírált: Gonzalbo Lorenzo Maite (E)
Eredmény: K1

2010. augusztus 14., szombat

Öcsi bácsi titkos élete

Természetesen a véneket sem kerüli el a tisztálkodási megpróbáltatás. Igaz nekik sokkal lasabban nő a szőrük, és a sártengereket is szorgosan kikerülik, úgyhogy lényegesen tisztábbak és rendezettebbek mint ifjú társaik. De hát őket sem kerüli el az elkerülhetetlen. Időnként igenis beizzítjuk a nyírógépet.
Ma Öcsi bácsi került sorra. Sanyival döbbenten néztük, hogy az egész nap a kosárkájában heverésző vénemberünkből milyen mocsok ázik ki. A gubancokról már nem is beszélek. Sajnos meg kellett állapítanunk, hogy Öcsike valószínűleg csajozni vagy kocsmázni jár éjszakánként. Mástól nem lehet ennyire koszos. Meg amúgy is. Reggel fél 11 elött nem igen kerül elő, és még akkor is nagyon nagyon álmos. Ekkor egy gyors pisi, és már kéreckedik is vissza, hogy Ő bizony még aludna egy kicsit.
Na mindegy. Kiáztattuk belőle a cserépnyi földet, lenyírtuk a kabátkát. Fickósra csináltuk a sérót. Lehet neki indulni az éjszakai dajdajozásnak. Öreg kutya, nem vén kutya !

2010. augusztus 13., péntek

Péntek 13 a mai napi nagy szívás

Ma Bringa (Novella du Moulin de McMonique), húzott magának egy nyerő sorsjegyet, melyel magáénak tudhatott egy komplett kozmetikát. Hmmmm, azonnal be is váltottam neki. Volt kis szőrtépés, fülpiszka, köröm nyisza, és ezt az egészet megfejeltük egy alapos fürdéssel is. Igaz egyikünk sem volt túl boldog, de elégedetten mutogattam Sanyinak a végeredményt. Gyorsan gépet ragadtam, és meg is örökítettem az utókor számára.



Hát ezt nagyon jól tettem, mert Bri nem volt annyira elégedett mint én. Azonnali agyvérzést kaptam, halálnak halálával haltam, szívinfarktusom lett, amikor megláttam hogy mit csinált. Hogy mit csinált ? Iszap fürdőt vett !! Véleménye szerint az én fürdetésem elött jobb szaga volt, és ha lehet, akkor azt szeretné visszakapni.

Pedig tényleg csak egy pillanatra nem figyeltem rá. Én naív gondoltam, hogy gyorsan csinálok a kisgyerekről (Pepito) is néhány kattintást. Mert ember nagyon jó paszban volt, és nem bugyborgott, hogy kutyát kell állítania.


S mit csináltam ezután. Bosszúbolt Pepét is megkozmetikáztam. :(

Ja és, hogy mi ez a hatalmas kráter a kertben ? Egyszer majd biztosan elkészülő tavacskánk mederkezdete. Addig is rendesen szívok miatta, mert állandóan televan talajvízzel, békával, náddarabokkal, és ennek a kutyáim nagyon nagyon örülnek időjárástól függetlenül. Tehát nem számít esik vagy süt, ők mindíg találnak valami okot a dagonyázásra. S természetesen ennek az áporodott lének van egy másik jó tulajdonsága. Remekül lehet tőle hányni és fosni. (Bocsi) Szóval van vele utómunka rendesen. :)

2010. augusztus 11., szerda

Nyári lakóink


Levelibékák. Imádom őket ! Már teljesen megtanultak velünk élni. Most is itt szemez velem egy a dolgozó ablakán keresztül. Rájöttek, hogy mi bent világítunk, akkor ők az ablak másik oldalán zsírosra kajálhatják magukat. S ez így igaz, minden este olyan svédasztalban van részük, hogy egy király is megirigyelné. Ezeket nagyon szeretem. Szerintem szépek is, de igazából a hangjukért vagyok oda. Brekegésük olyan mindha röhögnének valamin. Bezzeg varangyos kollégáikat ki nem állhatom.


2010. augusztus 4., szerda

Csoportkép. avagy a fotós elhalálozása 2

Júliusban volt már egy ilyen című bejegyzésem. Hát most megismétlem. Valamiért/valamitől lett egy kis energiám, amitg a kicsik fotózására használtam el. :) Kevesebb előkészület, több segítő kéz, és máris jobb a végeredmény !