Van egy kiscsaj a csapatban. Egyszerűen imádom. Ha az égiek többé nem tesznek kenyeret az asztalomra (na ez nem lenne baj, és végre fogynék is), akkor is megtartom ezt a csajszit. Josephine -nek kereszteltem, egy régi kedves barátném után. Talán még hasonlítanak is egymásra.
Szóval Joshie nagyon nagy arc. Már most követ mint az árnyék, és már most terrorizál. Ha kimegyek a dolgozószobából (ott laknak a babák), úgy ordít, mint a fábaszorult féreg ! Dönthetek vagy viszem magammal mindenhová, vagy kis sem teszem a lábam. Ezt a mamaőrzést már olyan szintre emelte, hogy ha bejövök, és leülök a ámítógép elé, akkor lefekszik, és a fejecsékjét a lábfejemre teszi. Még csak véletlenül se tudjam őt otthagyni a többiekkel !
Szeretem ha egy kutya gondolkozik, és agyafúrt. Igaz emiatt sokat lehet bosszankodni, de szerintem ez teszi vidámabbá a kutyázást, és az életet.
Van egy másik lánykánk is. Neki még nincs neve, de őt apa imádja nagyon, illetve kölcsönös ez az érzelem. Lehet, hogy őt is megtartjuk, mert Ő is nagyon nagy igéretnek tűnik, meg hát a kereslet is akkora :((
Szóval semmi érdeklődés a kicsikre egy lánynak biztosan van gazdija (én), egy fiúnak is van gazdija, de a többiek még várják ujdonsült családjukat.
