Tegnap a 62. napon végre megindultak a babák a nagyvilágfelé ! Minden úgy indult, ahogy annak lennie kell. Centi nagyon nyugodtan, és hősiessen tűrte a szülési fájdalmakat. Egyáltalán nem volt ideges, vagy nyugtalan. Úgy tünt, hogy minden a legnagyobb rendben. Csak nyomott, csak nyomott. Mi meg drukkoltunk neki. De hiába minden erőlködés, kínlódás, a kicsi csak nem tudott megszületni. Ezért úgy döntöttünk, hogy orvosi segítségre van szükségünk. Azonnal irány Budapest, Dr Héthársy Zoltán rendelője. Zoli nagyon kedves és megértő volt velünk, és jóval a rendelési időn túl a világra segítette, az akkor már halott babát. Ekkor jött a döbbenet a kicsi 360 grammot nyomott ! Mint tudjuk a skót terriereknél a normál súly 20-25 dkg. Nem véletlen, hogy egy ekkora "lóbébit" nem tudott Centi megszülni. Mivel már mindannyian fáradtak voltunk, de leginkább Cenikém, ezért a császármetszész melett döntöttünk.
Így most boldogan tudatom, a világgal, hogy született kégy gyönyörű skót terrier babácskánk ! Két kisfiú ! Csak halkan súgom meg, hogy Ők is méreten felüli dekákkal rendelkeznek.
Nyomás kifelé !
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése