2012. január 18., szerda

Tájkép csata után :(

S ha megint nem lehet kiengedni a kertbe a kicsiket, az ember lánya kénytelen a vadakat lakásában széteregetni. Mert már nem lehet őket egész nap bezárni, kordában tartani, tehát nincs mit tenni, ..... hát menjenek.
Na de ezeknek semmi nem elég jó, semmi nem elég tágas. Nyújtom a kisujjam, viszik az egész karom. Mikor már látom, hogy hontalan leszek, mert ezek ugye egy ültő helyükben megeszik az egész lakást, akkor gondolok egy merészet. Mit nekem rendrakás, mit nekem takarítás. Nesztek, Tesco Gazdaságos Sajtoskifli. A csodatévő. Két percre szájukat befogó. És ők örülenk, boldogak, nem tépnek, nem húznak, nem rágnak, nem visítanak. Esznek ! Mert a csodatévő TG sajtoskifli ismét bevált !  Na de kérem, azt sem akárhogyan, csak és kizárólag szőnyegen. Mert hát egyszerű kutya egyen a földről ! De Ők, Ők nem, Ők urak, csak nem képzelem, hogy nem adják meg a módját. Ilyen ritka kincset csak és kizárólag szőnyegen bírnak fogyasztani.  Aztán morzsán kicsit összevesznek, végül megbékélnek, és ki ki a maga vackán, szépeket álmodik. Tudom, ha vigyázom a csendet, akkor adnak egy órát hogy erőt gyűjtsek a következő menethez.

Nincsenek megjegyzések: