Egy régi álom beteljesülése

Egy nagyon régi féltett álmom teljesült ma be. Sokat mondogattam barátaimnak, családdal is sokat beszélgettünk erről, de valahogy eddig nem érkezett el az idő, hogy ez az álom meg is valósuljon.

Egyik szomszédos faluból (majdnem itt lakásunk óta) van egy kedves westie vendégem, akinek a gazdijával nagyon kellemes viszonyt alakítottunk ki. Szilvi is ugyanolyan állat bolond, mint mi. Kutyák, lovak, és mindenféle színesíti napjait, ha a munkából hazatér. Természetesen a baráti körét is ilyen emberek alkotják. Egyik barátnője Timi törpe állítok tenyésztésével foglalkozik. Törpe kecske, törpe malac, selyem tyúk stb.

Szilvi közbenjárásával, látogatóba mehettünk Timihez. Képzelhetitek végem volt egyből. Olyan hihetetlen csodában volt részem, hogy egyik ámulatból estünk a másikba. Nem akartam én semmit, csak beszélgetni és sok információt megtudni régi álmomról. Sőt Balázzsal is megbeszéltük az oda vezető úton, hogy csak és kizárólag nézni fogunk.

Először is megláttuk az udvaron a szőrös tyúkot. Na még ilyen csodát. Naná, hogy nem vittem fényképező gépet. De ígérem, hogy megkérem Timit, hogy egyszer hagy pótoljam ezt a hiányosságot, és had csináljak nála képeket. Szóval a szőrös tyúk. Én nem is tudtam, hogy ilyen létezik. Hivatalos neve selyem tyúk. Ez az aprócska madár olyan toll szerkezetet hord a testén, mintha valóban hófehér szőr szálak borítanák őt. Szenzációs. Megint csak a "butahülyepestipicsa" érzetem volt.

Megnéztük a kecskéket is. Imádni valóak, de azt gondolom, hogy tőlük azért jobban félteném a kertem, ezért inkább azt nem vállalnám be.

Aztán a birtok közepén ott állt a malac ól, és ott teljesen elájultunk. Amerikai (minessotai) törpe malac mamai a csemetéivel. Basszus. Meghaltunk. Kész. Kiszaladt a kis kíváncsi baba malac csapat, és mi Balázzsal majd meghaltunk a gyönyörtől. Mint az idióta, teljes tudatlanságban szenvedő állat tartók. Azonnal meg akartuk fogni őket. Minden hülye tünetet produkáltunk, mint amit én tapasztalok, amikor hozzám jönnek babát nézni.

Tervezett ott létünk sokkal hosszabbra nyúlt, mint ahogy szerettem volna. Sejtésem szerint Szilvi is elkésett a munkából.

Szóval a lényeg a lényeg, hosszas beszélgetés után, alaposan megfontoltuk a kérdést, és kiválasztottuk Elzát. Ugyan azt életem át, amit nálam a kutyások. Most már teljesen azonosulni tudok a kérdéssel, és érzéssel. Én is ugyan olyan türelmetlen voltam, mint azok akik hozzám szoktak jönni.

Timi ellátott tanácsokkal, tippekkel, malac hamikával. S a mi malackánkat, bezárta egy dobozba, alaposan körberagasztotta, hogy szerencsésen hazaérhessünk.

Beültünk az autóba. Talán ha két sarkot mehettünk, már nem bírtam tovább. Elkezdtem a ragasztást feltépni. Kidugta a fejecskéjét, nézelődött, édes volt. Szóval Elza nagyon nagyon jó kislány !

Elza itthon

A toalett kijelölése.

Hoztunk a tenyészetből kis szagmintát, ezt egy kutyapelenkára raktam, és láss csodát malacka valóban csak oda végzi a dolgát. Timi mesélte, hogy már születésüket követő percekben, egy adott helyre járhatnak csak pipikélni a babák, mert a mamájuk csúnya patáliát rendez, ha össze vissza kaksiznak, vagy pisilnek. Kutyáimból kiindulva, ez nagyon hihetetlennek tűnt, de igaz !

A WC után Elza megkapta a kandalló mellett a helyét, amit egy vastag kutyapléddel jelöltünk meg. Azt hiszem, hogy tetszik neki, mivel nem igazán akarta elhagyni. Ő még nagyon kicsi. Nyilván megviseli az elválás a szülői háztól. Ismeretlen emberek, állatok. Szóval nagyon kell egy biztos pont az életébe.

Mivel ez az egész kalózakció Sanyi tudtanélkül történt, ezért nagyon féltem, hogy mit fog szólni, hogy egy újabb állattal értem haza. Tényleg annyira hirtelen történt minden, és nem gondoltam, hogy első látásra szerelem lesz az ügy...........

A fogadtatás: Azt hiszem a képek magugért beszélnek, és nem kell semmit mondanom. Persze volt kis szencségelés, de nem azért, hogy hazahoztam a királylányt, hanem azért, mert mikor meglátta, már tudta, hogy a délutánja malacozással fog eltelni a munka helyett. Igaza lett. :)

Ez is egy szerelem első látásra.

Elza, a megvehető ! Egy szem kukoricáért a lelkét is eladja :)

Mint minden családnál természetesen nálunk is az új családtag "kínzásával" telt a nap. Szegény Elza már úgy ki volt pukkanva, hogy alig látott az álmosságtól. De mi csak nem bírtuk abbahagyni a dögönyözését. Minimálisan egy simire meg kell állni melette.

De az a legjobb, ha ölben van. :)

Pár perces szunyókálás után, eldönöttük, hogy megvacsiztatjuk, és tényleg békénhagyjuk Őt, hogy had pihennyen a helyén. S külömben is a kutyáknak is vacsi kell, és azok is menjenek pihizni. Szóval dologidő van !

Mivel nagyon gyorsan észrevettük, hogy Elza fázik, ezért a plédjét kiegészítettük egy törülközővel, ami takaróként szolgált. Betakargattuk, tele van a pocak. Igy teljesen kerek a világ.

S ha hiszitek, ha nem, így aludt egészen reggelig. Nem röfögött, nem töfögött, nem visított, csak aludt, aludt, aludt. :)