2010. február 13., szombat

Vége

Azt gondoltam, hogy egy időre bezárom a blogot, és nem jelentkezem egy darabig. Péntek este elvesztettem a két kicsit. Ma reggel a Mamám. Ilyenkor az ember teljesen megzavarodik, és keseredetten bámul maga elé, és nem tudja, hogy mitévő legyen. Ennyi volt. No comment.

9 megjegyzés:

Molnár Ágnes írta...

Nagyon sajnálom, tudom, hogy ilyenkor, szó nem lehet vigasz, csak az hogy jussanak eszedbe azok az emberek akik szeretnek téged.......

Rita írta...

Nagyon sajnálom!
Nem tudok olyasmit mondani, ami enyhülést hozhat a lelkednek, ilyenkor minden szó olyan üresen cseng...
Együttérzünk Veled, Veletek!

Zsera írta...

Nagyon sajnálom, együttérzünk Veletek...

Adri írta...

Őszintén sajnálom, sok erőt kívánok Nektek! Lélekben Veletek vagyunk!

Névtelen írta...

Mi is Veletek vagyunk lélekben...őszintén sajnálom Móni! :(

Kriszta-Fügi

anita írta...

Nagyon sajnáljuk. Részvétünk.
Anita, Gyuszi

Unknown írta...

Nagyon sajnáljuk! :(((
Nem könnyű, de légy erős! Lélekben mi is Veletek vagyunk!
Kitty&Wendy

Todi Ági írta...

Ilyenkor minden szó csak üres frázis. El sem tudom képzelni, mit érezhetsz! Fogadd őszinte részvétem!

gaeloway írta...

Nagyon sajnáljuk, fogadd részvétünket! Viki Imre